Február elsejéig jelentkezhetnek a vállalkozások a Zöld Nemzeti Bajnokok program 10 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázatára, amelynek célja az egyszer használatos és egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának betiltásában közvetlenül érintett mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltásának és kapacitásbővítésének támogatása- hívta fel a figyelmet hétfő reggeli közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Egyszerűbbé és hatékonyabbá válik a halálozás anyakönyvezéséhez szükséges adatok továbbítása 2021 februárjától - jelezte az Országos Kórházi Főigazgatóság hétfőn az MTI-nek.
Hétfőn szavazott az Európai Parlament két szakbizottsága a 2021-2026 közötti időszakra szóló, a koronavírus-válság miatt életre hívott helyreállítási alap forrásfelhasználási rendeletéről és ebből kiderült, hogy korrupcióellenes intézkedésekhez és a helyi, illetve regionális hatóságok bevonásához is hozzákötik a pénzek elosztásának folyósítását – írja a Népszava. Ez azért lényeges, mert a magyar kormány korábban azt tervezte, hogy csak a megyei önkormányzatokkal fog egyeztetni a megvalósuló reformok és beruházások kereteiről (mind a 19 kormánypárti irányítás alatt áll), de a brüsszeli fejleményekből az rajzolódik ki, hogy ez nem lesz elegendő.
A 2014-2020-as ciklushoz képest a 2021-2027-es időszakban jelentősen emelkedik Zala megyében a fejlesztésekre fordítható források összege a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) felváltó Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) keretében - közölte a Zala Megyei Közgyűlés elnöke szerdán a megyei vezetők zalaegerszegi évindító sajtótájékoztatóján.
A járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába!
A lengyel tiltakozáshoz csatlakozva magyar közgazdászok is felemelték a szavukat az uniós források blokkolásával járó vétóval szemben. Mint írják, a magyar kormány magatartása rendkívül káros az európai kohéziós politika, és legfőképpen saját polgárai gazdasági helyzetének stabilizálása szempontjából.
A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ennek a határozott elvárásnak hogyan lehet úgy megfelelni, hogy közben a 25 másik tagállam és az Európai Parlament nem akar már változtatni a jogállamisági rendeleten és így annak jövő év eleji hatályba lépésén sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a téma legfontosabb hazai és nemzetközi fejleményeiről.
Az Európai Bizottság a mai napon 200 millió euró (kb. 71,5 milliárd forint) összegű pénzügyi támogatást folyósított Magyarországnak a SURE eszköz forrásaiból. A SURE keretében Magyarországnak biztosított teljes támogatás összege 504 millió eurót tesz majd ki. A többi részlet folyósítására a következő hónapokban kerül sor.
Bár kedden azt vázolta a német külügyminiszter, hogy napokon belül megoldódhat a szigorú jogállamisági mechanizmus miatti magyar-lengyel költségvetési vétó ügye, de ez az elmúlt napok alapján láthatóan nem sikerült. Ennek oka az, hogy a két kormány minden eddiginél határozottabban demonstrálta a csütörtöki közös kormányfői nyilatkozatban azt, hogy tényleg elfogadhatatlannak tartják a mechanizmust és emiatt valóban készek a vétóra az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál. Egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a kivezető út a patthelyzetből. Azt az utat tudatosan elutasította egyelőre a magyar és lengyel kormány, hogy hagyja hatályba lépni a jogállamisági mechanizmust és majd utána pereljen, ekkor ugyanis a lengyel félelmek szerint azonnal befagynának az uniós pénzek az (mindkét) ország irányába, ezért a másik utat: a két uniós költségvetés megvétózásának határozott üzenetét választották. A december 10-11-i EU-csúcsig még van két hét, ami alkalmat ad a tárgyalásokra, de Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy több hónapos harc várható az ügyben. Ez viszont afelé mutat, hogy nem tud elindulni 2021 elején még az új hétéves uniós költségvetés sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns hírekről a témában.
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
A jogállamisági és uniós költségvetési viták akár annyira elhúzódhatnak, hogy jövőre 500 milliárd forintnyi agrártámogatáson felül nem érkeznek Magyarországra EU-pénzek – vázolta egyik lehetséges forgatókönyvként a viták kifutását Varga Mihály a Világgazdaságnak. A pénzügyminiszter azonban hozzátette, hogy többféle forgatókönyvre készülnek egy 3 éves költségvetési terv keretében, így például arra is, hogy jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós támogatás beérkezik az országba, és arra is, hogy akár harmadik járványhullám is kialakul, de jövő május-június körülre vázolja a fordulópontot a járványban, amikortól a remélhetőleg meginduló oltások már megteremthetik a lehetőségét a korlátozások enyhítésének és onnantól a gazdaság is elindulhat a kilábalás útján.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap "Zsarolásról van szó" címmel közölt interjút a hírportálján kedden Varga Judittal. Ebben az igazságügyi miniszter kifejti, hogy a jogállamisági mechanizmus helyett a magyar kormány támogatni tudna "egy tagállamok közötti, egyenlőségen és párbeszéden alapuló mechanizmust, amely figyelembe veszi a mindenkori alkotmányokat".
Az Európai Bizottság az uniós költségvetés keretében egy több mint 280 millió eurós beruházási csomagot hagyott jóvá a LIFE program több mint 120 új projektjének támogatása céljából. A LIFE program keretében a LIFE-CLIMCOOP magyar irányítású projekt is uniós támogatást nyert el az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kategóriájában - írja az EB hazai képviselete sajtóközleményben.
Szeptemberben az építőipari termelés volumene 1,4%-kal haladta meg az augusztusi szintet. Ezzel immár negyedik egymást követő hónapban tudott bővülni az ágazat, ám mivel tavasszal óriási esésen ment keresztül, ezért a teljesítmény még mindig jóval elmarad a koronavírus-válság kitörése előttitől.
A legveszélyesebb és éppen ezért halálos fertőzést okozó hatóanyagokkal is dolgozni képes szuperbiztonságos, ún. BSL-4-es szintű laboratórium megépítését támogatja a kormány EU-s pénzből, illetve egy friss kormányhatározat szerint engedélyt adott rá, hogy rögtön növeljék is meg az erre szánt támogatási keretet. A határozat szerint a pénzt megpróbálja elszámolni a kormány az unió koronavírus-válság elleni alapjának, az ún. REACT EU-nak a terhére.
Bár a már megismert fejlesztési tervek alapján a 2021-2027-es uniós ciklusban is lesznek tömegpályázatok, a fő csapásirány ugyanakkor egyértelműen az, hogy a legkiválóbb cégek a támogatások felhasználásával még versenyképesebbek legyenek, ezáltal a nemzetközi térben is minőséget képviselő terméket, szolgáltatást hozzanak létre.
Egyszerre két fontos alku is megszületett idén nyáron a közel öt napig tartó EU-csúcson, de míg az egyik alku részletei ismertek (uniós költségvetés és helyreállítási alap), addig a másiké lényegében nem (jogállamisági feltételrendszer tényleges szándékai és pontos tartalma).
A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus naptár szerinti utolsó évének végén nagy lazításról döntött a kormány az 1 milliárd forint feletti támogatású EU-s projektek esetén, amelynek az lehet a fő célja, hogy a rendelkezésre álló pénzeket minél nagyobb arányban le lehessen kötni akár elakadt, pénz visszakövetelés hatálya alatti projektekre is. A változtatás gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott projekt mögötti pályázati forrást ki lehet cserélni egy másik pályázati felhívásra.
Több mint 50 polgármester kérte az Európai Uniót a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok emelésére és a városok részére nyújtott közvetlen Covid-helyreállítási alapok biztosítására.
